A Beszterce megyei Bethlen a mezőségi szórvány pereme, ahol a lakosság 17 százaléka magyar. Lassan semmi jel sem utal arra, hogy városkát magyarok is lakják. A 3500 magyar között az értelmiségiek száma alig 35-40-re tehető, s közülük is csak tucatnyian azok, akik tettek, tesznek valamit a magyarságtudat továbbéltetéséért. A 89-es fordulat utáni években felfutott a kisváros magyar művelődési élete: csoportok alakultak, tevékenykedtek, utaztak. Aztán az akkori fiatalok felnőttek, az utánpótlás elmaradozott. Maroknyi lelkes ember, Borsos K. László tanító vezetésével létrehozta a Bethlen Egyesületet, mely 2000 óta pályázatok írásával, számos rendezvény lebonyolításával igyekszik élőbbé tenni az itteni művelődési életet. Kialakult egy csapat, számos rendezvény megszervezését vállalják. A Bethlen Egyesület Kékestől Vicéig, Berétéig mindenkinek segített, aki tenni akart a magyar közművelődésért, ugyanakkor jó, partnerkapcsolatot alakított ki az RMDSZ-szel és a Beszterce AlapítvánnyalKrizbai Rózsika óvónő – az almásmálomi Almavirág hagyományőrző együttes vezetője, Kerekes Jolánnal együtt az egyesület kultúrfelelőse. A város magyarságának nagy szüksége van az egyesületre. A városi művelődési házban, a könyvtárban nincs magyar alkalmazott. /Ferencz L. Imre: Művelődési élet a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2004. március 24.
Vice falu neve összekapcsolható az immár hagyománnyá vált Hagyaték népzene- és néptáncfesztivállal, továbbá Wass Albert, Szent István és Rákóczi Ferenc szobrával. Oroszhegyi Erika vicei református lelkész Dani Rubinka helybeli tanítónővel hagyományőrző kört alapítottak. Hetente jönnek össze, megjelennek a zenészek, azután az asszonyok régi népviseletben. Wass Albert szobrának talapzata áll az iskola előtt. A szobor a templomban várja a jobb időket. /Valkai Krisztina: Gyere el a fonóba! Feltámadó hagyományőrzés Vicében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2004. augusztus 16.
Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. szeptember 27.
Kilencedik alkalommal szervezték meg szept. 25-én a Hagyaték – Vicei Fesztivált. A hagyományőrzők zászlókkal, énekszóval vonultak be a katolikus templom és a kultúrotthon előtti térre. Fellépett az óradnai és a nagysármási fúvószenekar, majd a népdallal, néptánccal és népi játékokkal bemutatkozó gyerek- és felnőttcsoportok Cegőtelkéről, Magyarnemegyéről, Bethlenből, Válaszútról, Apanagyfaluból, Szépkenyerű-szentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Ördöngösfüzesről, Szent-mátéról, Felőrből, Várkuduból és Vicéből. Végül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elkápráztatta a nézőközönséget. /Valkai Krisztina: Népdallal, néptánccal a szemerkélő esőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./
2004. november 24.
Nov. 21-én Bethlenben, a római katolikus plébánián felavatták a teleházat. A rendezvényen részt vettek két környékbeli falu, Várkudu, valamint Vice képviselői is – a szervezők ezzel kívánták kiemelni, hogy a teleház nemcsak a bethlenieké, hanem a régióé is. Zoltán Etelka, a helyi Madisz képviselője a bethleni ifjúság képviselőinek eddigi tevékenységét vázolta fel. Székely Emese a Bethlen Egyesület eddigi programjait mutatta be. Ezek egyike az idén már ötödik alkalommal megszervezett Bethlen és környéke szórványifjúsági találkozó. /Teleházavató Bethlenben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2004. december 17.
Árva, félárva, illetve bántalmazott gyerekek és azok családjának megsegítésére alakult a Beszterce-Naszód megyei Vicén a Possibilitas Szövetség 2004 elején. A gyermekmentő szolgálatot Vice római katolikus papja, Lőrinczi Károly már 2000 januárjától beindította a csicsókeresztúri filia e célra átalakított plébániáján, 8 gyermekkel. Vicén 2003. januárjában nyitották meg a gyermekotthont. Jelenleg a csicsókeresztúri Szent Anna Házban 10 gyermek, a vicei Szent István Házban pedig 8 gyerek nevelkedik. A központokat – külső anyagi támogatással, segélyekből, adományokból – a Possibilitas Szövetség működteti. Lőrinczi Károly plébános elmondta, hogy az állami intézményekben több száz gyermek nevelkedik. A nagy intézményekben kevés esélyük van arra, hogy kötődhessenek gondozóikhoz, ami személyiségük fejlődésében fontos tényező. Nem kapnak állami támogatást sem a házak működtetésére, sem a nevelők fizetésére. Az állam csak 670 ezer lejt utal át minden egyes gyerek után. Csicsókeresztúron a plébánia épületét alakították át 2000-ben család típusú gyerekotthonná. Az anyagi háttér biztosítása jelenti a legnagyobb gondot. /Guther M. Ilona: Családjaikban veszélyeztetett gyerekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2005. január 27.
Nem foglalkozott érdemben Wass Albert ügyének vizsgálatával a Legfőbb Ügyészség. A Vekov Károly kolozsvári történész, volt parlamenti képviselő által a család nevében benyújtott per-újrafelvételi kérelmet azzal az indokkal utasították el, hogy az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló, tavaly elfogadott törvénycsomag értelmében megszűnt az effajta jogorvoslati elbírálás lehetősége. Wass Albert tehát háborús bűnös marad Romániában. A főügyészség eljárása azért különös, mert Vekov Károly kérelmét tavaly augusztus 17-én iktatták a legfelsőbb bíróság bűnügyi osztályán, a főügyészség által hivatkozási alapként említett törvénycsomag pedig csupán szeptember 1-jei hatállyal szünteti meg a per-újrafelvételi kérelem lehetőségét. Vekov Károly a Szekuritáté levéltárából megszerzett, az ügyhöz tartozó dokumentumokat is mellékelte kérvényéhez. Wass Albert szobrai sem kerülhetnek vissza Vice, Szászrégen és Holtmaros köztereire, s a bögözi és vicei iskola is búcsút mondhat a reménynek, hogy az író nevét viselje. /Lukács János: Nincs kegyelem Wassnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2005. január 29.
Tavaly Dani Rubinka, helybeli tanító és Oroszhegyi Erika megszervezték Vicében a hagyományőrző kört. Idén újra indul a kör. Az első alkalom témája egy jellegzetes vicei mulatóalkalom lesz: a vérdzsél. A vérdzsél a fonónak szervezettebb változata és az utolsó mulatóalkalom húsvét előtt. A vérdzsél vagy más népi mulatóalkalmak nemcsak a tágabb faluközösség összetartozását erősítették, hanem a kisebb csoportok mint a baráti közösségek, vagy utcák együvé tartozásának az érzését is fenntartották. /Borsos K. László: Hagyományőrző kör Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2005. február 19.
A 2004-es év telén Dani Rubinka, helybeli tanító néni és Oroszhegyi Erika lelkész megszervezték Vicén a hagyományőrző kört. Hetente egyszer találkoznak az iskolában. A legutolsó alkalommal népviseletbe öltözve, guzsallyal jöttek „vérdzsélezni” a viceiek. A vérdzsél olyan vicei téli mulatóalkalom, ami szorosan kapcsolódik a farsanghoz és a fonóhoz. Akárcsak a fonó, a vérdzsél is a fiatalok szórakozó alkalma. A vérdzsélre az előkészületek már egy nappal korábban elkezdődtek, amikor 2–3 fiatal legényből álló csoport elindult a faluba meghívni a legényeket. A vérdzsélen a maszkurásokat a Táncolj, bolond! kezdetű dallal fogadták. A lányok és legények vérdzsélje mellett volt Vicében az úgynevezett asszonyvérdzsél is, ahová a fiatalabb házasok gyűltek össze. /Márton Attila: Továbbélő hagyomány Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2005. július 31.
A vicei Possibilitas Egyesület árva, félárva, bántalmazott gyerekeket gondoz, és azok családját segíti, szolgálja. A szövetség vezető tanácsa: elnök Felszegi Melinda óvónő, pszichológus egyetemi hallgató, alelnök Lőrinczi Károly katolikus plébános, titkár: Oroszhegyi Erika református lelkész és Oroszhegyi Attila református lelkész. A Possibilitas Egyesület működteti a csicsókeresztúri Szent Anna házat és a Vicén a Szent István gyermekotthont. Segítséget nyújtanak a szülőknek, hogy tarthassák a kapcsolatot gyerekeikkel. Befogadnak minden gyereket. Jelenleg a 18 gyermek között van román, magyar és roma nemzetiségű, ortodox, református és katolikus vallású. /Lőrinczi Károly: Érzelmi-értelmi fejlesztés, családsegítés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 31./
2005. szeptember 23.
A Wass Albert elleni hadjárat újabb momentumaként az iskolakezdést megelőzően lekerült a névadónak emléket állító tábla a vicei iskola faláról. A Beszterce-Naszód megyei település iskolája az utolsó volt az erdélyi tanintézetek sorában, amely a háborús bűnösként elítélt magyar író nevét viselte. A közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozó, színtiszta magyar lakosságú Vice általános iskolája 2001 áprilisától viseli a Romániában még mindig háborús bűnösként számon tartott író nevét, ugyanazon év október 21-én avatták fel az iskola udvarán az író mellszobrát. Két évvel később elkezdődtek az iskola neve és a szobor elleni áskálódások. A szomszéd település ortodox papja, a Nagy-Románia Párt (PRM) tagja tett feljelentést a bethleni ügyészségen. 2003 májusában a vicei iskola akkori igazgatóját, Kulcsár Istvánt beidézték az ügyészségre, hogy számot adjon, minek alapján viseli a vicei iskola Wass Albert nevét A feljelentés azt is firtatta, hogyan került a háborús bűnökért elítélt író szobra a vicei iskola udvarára. Ezt követően törvényszéki végzéssel eltávolíttatták Wass Albert büsztjét az iskola elől. A szobrot mindmáig a helyi katolikus templomban őrzik. Az iskola nevének módosításáról azonban nem született bírósági döntés. A tanintézet igazgatója és pedagógusai éppen ezért meglepetéssel vették tudomásul, hogy az idei iskolakezdést megelőző héten a község alpolgármestere és a hivatal jegyzője új névtáblával jelent meg az iskolában. Az épület faláról levették a táblát, amelyen magyarul és románul is írta, hogy Vicei Wass Albert Általános Iskola, és helyére román nyelvű táblát tettek, amelyen ez áll: Vicei Általános Iskola. Keresztes Zoltán, az iskola igazgatója semmiféle hivatalos felszólítást nem kapott a tanintézet nevének megváltoztatására, emiatt a pecséten, illetve az internetes oldalon még mindig Wass Albert általános iskolaként szerepel az intézmény. Lőrinczi Károly plébános szégyenletesnek nevezte a gesztust, amellyel újfent egymásnak ugrasztják az egymás mellett élő etnikumokat. /Valkai Krisztina: A sajtó áldozata lett a Wass-iskola? = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2005. szeptember 28.
Beszterce-Naszód megyében a magyarság, annak ellenére, hogy szórványban él, számos rendezvényt szervez. Ezeknek a rendezvényeknek szervezője és társszervezője a Megyei Kulturális Központ. Székely Dalma, kisebbségi kultúráért felelős szervező elmondta, hogy eleinte csak részidős munkaidőben dolgozott a központban, a tanári fizetését kiegészítve, de később a kisebbségi kulturális élet teljes munkaidős állást igényelt, és akkor elvállalta. Felelős a megyében működő kulturális központért, a különböző nemzetiségű lakosság érdekeiért, és a köztük kialakult együttműködésért kulturális téren. Több rendezvény zajlik, ilyen a Roma Mesteremberek Fesztiválja Cetate községben januárban, a cegőtelki hagyományos magyar farsangi karnevál februárban, a besztercei németek Ostermarkt húsvéti vására, a jádi De Pfingsten román–német fesztivál júniusban, a magyardécsei cseresznyemajális júliusban, augusztusban a Roma Fesztivál, a vicei Örökség népdal-, néptánc- és népviselet fesztivál októberben, a besztercei karácsonyi Örvendj ég, örvendj föld vásárral egybekötött ünnepség pedig decemberben. Emellett kiemelhető Árpástó, Kékes, Szentmáté, Szászlekence, Nemegye, Apanagyfalu és Felőr községek kulturális tevékenységei. A Beszterce-Naszód Megyei Kulturális Központnak van egy képes folyóirata is. Néphagyományokkal, népművészettel és irodalommal foglalkozó írások találhatók benne. /D. I.: Szórványban is lehet kisebbségi kulturális élet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2005. október 13.
Szórványturnéra indult a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, ennek része a Beszterce-Naszód megyei Vicén szervezett Hagyaték-találkozón való részvétel. A turné tervezett állomásai Beszterce-Naszód megyében: Bethlen, Beszterce, Felőr, Vice, végül Magyarberéte. /Sarány István: Szórványvidéki turnén a Hargita. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./
2005. október 17.
Vicén, a Beszterce-Naszód megyei kis faluban immár tizedik alkalommal gyűjtötték össze a lelkes szervezők a mezőségi települések képviselőit. A Hagyaték Vicei Fesztiválra minden település azzal jelentkezik, amit meg tudott menteni. Ezért a népdalok jól megférnek egymás mellett a katonadalokkal és kórusművekkel, néptáncok a betanult koreográfiákkal. A szinte száz százalékban magyarlakta faluban tartott találkozó erős román jelleget kapott. Az Apanagyfaluhoz tartozó település polgármestere, Ioan Muresan ugyanis rászervezett a vicei magyar találkozóra, és nagy csinnadrattával kultúrotthon-avatót tartott a falubelieknek és vendégeiknek. A felújított épület homlokzatán román nyelvű tábla hirdeti az épület rendeltetését. A szervezők úgy gondolták, szándékos ünneprontásról van szó. Oroszhegyi Erika vicei református lelkész és Lőrinc Károly helyi római katolikus plébános a párhuzamos rendezvényt egyöntetűen provokációnak tartja. /Valkai Krisztina: Felemás ünneplés Vicében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2005. november 30.
Az erdélyi Mezőséget, a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos határolta dombvidéket a magyarság már a X–XI. században benépesítette. A mongolok XIII. századi pusztítása, majd a törökök és a krimi tatárok betöréseinek következtében a Mezőség lakossága fokozatosan kicserélődött, s az egykor színmagyar településeket a XX. század elejére már főleg románok lakták. A magyarság szórványosodása Trianont követően tovább erősödött (Déstől keletre Besztercéig pl. ma egyetlen plébánosra hárul a megyényi terület magyar katolikusainak lelki gondozása). Pusztakamarásnál, Sütő András szülőfalujánál is eldugottabb helyen fekszik Vice. 1910-ben a faluban még 943-an vallották magukat magyarnak, 1992-ben már csupán 437 magyar és 24 román lakott Vicében. A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfaluhoz tartozó településnek ma is nagyjából ennyi lakosa van. A Possibilitas Egyesületet Lőrinczi Károly vicei plébános, a környék református lelkészeivel összefogva hozta létre, hogy kallódó, a teljes asszimiláció küszöbén álló gyermekeket vallásuktól függetlenül gondozzon, és azokból magyar kultúrájú embereket neveljen. Paphiány miatt Vicéhez tartozik a bethleni és csicsókeresztúri plébánia is. Mikor Lőrinczi Károly 1995. augusztusában Vicére került, Csicsókeresztúron a templomnak már két éve nem volt papja, a plébánia épülete romos állapotba került. Egy holland alapítvány, a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a kanadai Magyar Alap támogatásával sikerült 1999-ben felújítani a parókiát, és a következő évben megkezdte munkáját az épületben Szent Anna Ház, gyermekeket fogadtak be. A Vicei Szent István Ház létrejöttéhez Gergely István csobotfalvi plébános, a már nemzetközi hírű Csibész Alapítvány megálmodója is hozzájárult. Amikor a Magyarok Világszövetsége meghirdette a 13 aradi vértanú emlékére, a Kárpát-medencei nagycsaládosoknak felépítendő 13+1 ház programját, Gergely István az egyik helyszínnek szülőfaluját, Vicét javasolta. 2002-ben lett kész a ház. A vicei Szent István Ház legnagyobb támogatója egy hollandiai alapítvány. Erdélyt járó budapesti fiatalok kezdeményezték Magyarországon a Via Possibilitas Közhasznú Alapítvány létrehozását, amelyet már bejegyeztek. Vicén és Csicsókeresztúron jelenleg 18 gyermeket gondoznak. A jelenleg nevelt 18, és a jövőben odakerülő további kicsik jövője igen nagymértékben függ attól, hogy az erdélyi egyesületet. /Keszthelyi Gyula: Sziget a „Holt-tengerben” – családi otthonok a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2006. július 17.
Két felújított református templomot is újraszenteltek a hétvégén Erdélyben. Szilágycsehben az 1519-ben épült műemlék-templom helyreállításának befejezését ünnepelték, a Beszterce-Naszód megyei Vicében a nyolcvan lelket számláló gyülekezet temploma mellett a parókiát is újjáépítette. A szilágycsehi gyülekezetnek háromévi megfeszített munkával sikerült helyreállítania műemlék templomát, hangoztatta Tőkés László július 16-án Szilágycsehben. A kilencezer fős szilágysági kisváros háromezer lelkes református gyülekezete ünnepelte a templom helyreállításának a befejezését. Tőkés László kiemelte: Erdély-szerte a Szilágyságban a legnagyobb a templomlátogatottság. „Mindenekelőtt a bennünk lakozó félelmet kell leküzdenünk, és sohasem szabad kihagynunk számításainkból Istent, mert az eljövendőben is nagy szükségünk lesz az Úr szövetségére” – szögezte le Tőkés László. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke szóvá tette: az Európai Unió a nemzetiségek védelmét illetően nem sok jóval kecsegtet, hiszen az EU-tag Szlovákiában olyan kormánykoalíció állhatott fel, amelynek egyes tagjai nyíltan hirdetik a magyarellenességet; és a Kárpát-medencében sehol sem akarnak hallani a magyarok önrendelkezéséről. „Nemcsak az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági, hanem a magyarországi magyarság is bajban van” – mondta a fideszes politikus. Utalt arra, hogy a magyarságot „a merjünk nagyok lenni felfogás helyett a tanuljunk meg kicsik lenni alapállásra tanítják”. Kövér László a magyarság együvé tartozásának a biztató jeleként értékelte a szilágycsehi templomjavítást, és leszögezte: a huszonegyedik században nincs már határon túli magyar ügy, csak magyar ügy. Balogh Zoltán református lelkész, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője az új kihívások vállalására, de az elődöktől örökölt hagyaték megőrzésére hívta fel a figyelmet. A millecentenáriumi kopjafánál koszorúzás zárta az ünnepnapot. /Benkő Levente: Új szövetség Istennel – Helyreállították az 1519-ben épült szilágycsehi református templomot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2006. július 17.
A múlt, a jelen és a jövő találkozott most a vicei templomban. Őseink felépítették, elődeink megtartották és újraépítették a leégett Isten házát, mi pedig megőrizzük az utánunk következő generációk számára – mondta ünnepi prédikációjában a vicei templom újraszentelésén Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, a Marosi Egyházmegye esperese. A vicei református gyülekezet nemcsak temploma újraszentelését, hanem a lelkészi ház felújítását is ünnepelte. A mindössze nyolcvan lelket számláló gyülekezet szép számban jelen lévő tagjai és vendégeik megtöltötték a templomot. Gáspár Erika helyi lelkész meghívásának a vicei születésű, illetve az évtizedek során itt szolgált lelkészek is eleget tettek. A Beszterce-Naszód megyei Bethlen közelében fekvő Vice a magyarság kis szigete a szórványban, a református gyülekezet pedig a túlnyomóan római katolikus faluban kisebbségnek számít. A templom külső-belső felújítását – külföldi segítséggel – 2000-2002 között végezték el, a parókia korszerűsítése pedig egy holland református egyházközség anyagi támogatásával 2003-2006 között zajlott. – Nem is lehetett volna másképp. Önerőből egy ilyen kis közösség, amelynek többsége szerény nyugdíjból él, és amelynek több mint másfél évtizedig csak beszolgáló lelkésze volt, nem tudta volna megvalósítani ezt a nagy befektetést – mutatott rá Ötvös József. Sajnálatos módon, itt fogyatkozik leginkább a magyarság, és lelkészt is nehéz ide találni, mert a kis közösség nem tudja eltartani a papját, és a falu távol esik minden kulturális központtól” – mondta az esperes. /Valkai Krisztina: Vice református gyülekezete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2006. október 23.
Vicén a kultúrház színpadán népviseletben táncoltak. Tizenkilenc Beszterce-Naszód és Kolozs megyei településről jöttek a tánccsoportok, népi zenekarok Vicére, a szórványban élő mezőségiek hagyományainak ápolására immár tizenegyedik alkalommal megszervezett találkozóra. „A szórványban élőket folyamatosan fenyegeti a beolvadás veszélye. Ezért fontos egy mezőségi rendezvény, amelynek célja a hagyományőrzés” – fejtette ki az esemény ötletgazdája, Lőrinczi Károly vicei plébános. Osztrovszki Erzsébet, az óradnai Magyar Kulturális Egyesület elnöke asszonykórust, zenekart és gyerektánccsoportot kísért Vicére. Elújságolta, hogy negyvenegy év elteltével sikerült újból beindítani a magyar nyelv oktatását Óradnán. „Az elmúlt évekhez képest érezhetően javult a találkozó színvonala” – értékelte a rendezvényt Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója. A vicei találkozó hatására kultúrházakat építettek és újítottak fel a térségben, a településeken néptáncegyüttesek alakultak. /Kertész Melinda: Színvonalas népünnepély a mezőségi Vice hagyományőrző találkozóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2006. november 6.
Beszterce-Naszód megyében, Csicsókeresztúron, a Szent Anna gyermekotthonban rendezte meg a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület a 9. Szórványtengely-műhelyt. A Csillagotthonok című, november 4-i rendezvényre Vicéről, a Szent István Otthonból és Csíksomlyóról, a Borbély-házból érkeztek vendégek. Itt adják át a mozgalom Szórványhűség-oklevelét is, idén Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat Beszterce-Naszód megyei vezetőjének. A kolozsvári Keljfeljancsi Kompánia bábelőadása után a kicsik origamizni tanulnak. Lőrinczi Károly plébános az általa vezetett csicsókeresztúri és vicei árvaház mindennapjairól számolt be. „Az itt élő gyermekek ugyanazt élik meg, mint egy szökőár vagy földrengés után: a halál állandó közelségét és félelmét. Van köztük olyan, aki látta a testvérét éhen halni, vagy földgázmérgezés miatt megfulladni” – magyarázta. A nevelők egyik legnagyobb feladata az, hogy segítsenek a gyermekeknek feldolgozni a traumákat, és beilleszkedni a társadalomba. A hat éve működő otthonok legnagyobb gondját az állami támogatás teljes hiánya jelenti. Eddig magyarországi és helyi támogatók fedezték az árvaházak minden működési költségét. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a rendezvény szervezője javaslatára a jelenlevők levélben kérték Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus segítségét. Jobb helyzetben vannak a csíksomlyói otthon lakói és nevelői: a nevelők főállású fizetést, a gyermekek havi 100 lejes támogatást kapnak. /Fülöp Noémi: Erdélyi magyar kisárvaházak lakói találkoztak Csicsókeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2006. december 13.
A csicsókeresztúri és vicei gyermekotthonokban már hat éve próbálnak segíteni a hátrányos helyzetű fiatalokon és azok családján. A 2004-ben alapított Possibilitas Egyesület alelnöke Lőrinczi Károly plébános, aki már 2000-ben elindította a gyermekmentő szolgálatot. A plébánost 1995-ben helyezték a Beszterce-Naszód megyei Vicére. Lelkészként a bethleni és csicsókeresztúri plébániák gyülekezeteit is el kellett látnia. A csicsókeresztúri plébánia épülete odaérkezésekor elhagyatott, romos állapotban volt. Holland támogatással újjáépítették a parókia épületét, a tetőtérben pedig hálószobákat alakítottak ki. Így született meg a Szent Anna ház. Két év elteltével a Magyarok Világszövetségének támogatásával sikerült újabb házat felépíteni Vicén. Így a kis lakók már nemcsak a Szent Anna, hanem a Szent István Házban is otthonra lelhettek. A két gyermekotthonban jelenleg 9–9 gyerek nevelkedik, hivatásos nevelőszülők foglalkoznak velük. A gyermekotthonokat a 2004-ben alapított Possibilitas Egyesület tartja fenn. Az egyesületet amerikai, németországi, hollandiai szervezetek támogatják, a román állam nem ajánlotta fel segítségét. – Nem egyszer kellett szembenéznem azzal, hogy esetleg másnap nem tudunk kenyeret tenni az asztalra, de az utolsó pillanatban mindig érkezett segítség – vallotta be a plébános. /Dézsi Ildikó: Vice. Csicsókeresztúr. Possibilitas, avagy esély a normális életre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2007. október 8.
Szórványkollégiumot avattak október 7-én a Beszterce-Naszód megyei Vicében. „Másfél éves munka eredménye ez a szórványkollégium” – közölte Kerekes Zoltán, a Bástya Egyesület elnöke, tizenkét csángóföldi és tizenhat környező falusi gyerek számára jelent ez a ház otthont. A szórványkollégiumtól húsz lépésre van az iskola, míg falujukból legalább húsz kilométert kellett volna ingázniuk a gyerekeknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Az új intézményt ökumenikus istentiszteleten avatták fel, a kollégium avatószalagját Mádl Dalma, Magyarország volt köztársasági elnökének felesége vágta el. A ház, melyben a kollégium létrejött, Gergely István vicei származású plébános jóvoltából került a Bástya Egyesület használatába. /Mayla Júlia: Húsz lépés – húsz kilométer. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2007. december 13.
A napokban került talapzatra, és áldották meg Bodó Levente szentegyházi szobrászművész andezitből készített alkotását Vicében, ahol Albert atyának állíttattak emléket öten, akiket erről a szolgálati helyéről indított a papi pályára. Bartók Barabás, P. Albert ferences szerzetes lelki nagyságát néhány fennmaradt írása töredékesen őrzi. /Molnár Melinda: Az örök derű kőbe írt üzenete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./
2007. december 19.
A hét végén zajlott Besztercén az ötödik Örvendj Ég, örvendj, Föld Beszterce-Naszód megyei magyar karácsonyi ünnepség a Művelődési Házban. A besztercei óvodások sem hiányozhattak a karácsonyváró rendezvényről. A kiváló szervezés Gönczi Irénke RMDSZ-es tanácsos munkájának köszönhető. A kulturális program Boros Erzsébet népdalénekes CD-bemutatójával kezdődött, majd az óvodások fellépésével folytatódott. Ezt követte a magyernemegyei gyermekkórus, a bethleni diákok műsora, az újősi gyerekkórus, a besztercei Andrei Muresanu Kollégium magyar tagozata kórusának és együttesének fellépése, a tacsi gyerekek összeállítása, a szentmátéi ifjúsági kórus, a vicei gyermekcsoport, az óradnai gyermekcsoport, a tekei gyermekcsoport, a besztercei református egyház kórusa, a várkudui gyermekcsoport, a mezőköbölkúti gyermekcsoport, a besztercei római katolikus gitárcsoport, a sófalvi kórus, a besztercei Hópelyhek – Lotus tánccsoport, a besztercei magyar baptista gyülekezet kórusa, a cegőtelki gyerekkórus, a Máltai Segélyszolgálat besztercei szervezetének kórusa, a magyardécsei gyermekcsoport és az idei rendezvényt is a felőri Pelikán együttes fellépése zárta. /Beszterce. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2008. február 26.
Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nagy sikert aratott Budapesten, a Művészetek Palotájában léptek fel a Góbé virtus című előadással. Farsangi mulatozást, mókázást ígértek a szórólapon. Megalakulásuk óta, több mint ezer előadással a hátuk mögött érkeztek a vendégek a fővárosba. Székelyföldön kivételes rangot vívott ki magának az együttes. Amellett, hogy a legeldugottabb falvakba is elviszik műsoraikat, olyan, a népi hagyomány továbbélését szolgáló nemes kezdeményezéseknek is élére állnak, mint a Mezőségi Szórványmagyarok Vicei Találkozója, vagy az Erdélyi Prímások Találkozója. A mostani budapesti előadás ősbemutatónak is tekinthető, mivel a Góbé virtus korábbi változatát a Művészetek Palotájának kérésére az együttes kibővítette. A koreográfia két művész, Orza Calin és Gábos Endre nevét dicséri. „Nyissátok meg szíveteknek minden ablakát, és eresszétek be oda a napfényt" – idézi az együttes honlapjának első oldala Wass Albertet. /Csermák Zoltán: Góbé virtus a Művészetek Palotájában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2008. szeptember 30.
Újabb szórványvidéki turnén tesz október 1-5-e között a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A turné állomásai Bethlen, Dés és Vice. A szórványban élő mezőségi magyarság ünnepének, a Hagyaték nevet viselő Vicei Találkozónak az együttes a társszervezője. /Szórványvidéki turnén a Hargita együttes. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2008. szeptember 30.
Újabb szórványvidéki turnén tesz október 1-5-e között a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A turné állomásai Bethlen, Dés és Vice. A szórványban élő mezőségi magyarság ünnepének, a Hagyaték nevet viselő Vicei Találkozónak az együttes a társszervezője. /Szórványvidéki turnén a Hargita együttes. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2009. május 29.
Csángó gyerekek befogadásával próbálják megakadályozni a magyar nyelvű oktatás felszámolását a Beszterce-Naszód megyei Vicében. A Bástya Egyesület 22 csángó gyerek oktatását és ellátását vállalta, hogy ily módon nemcsak a településen, hanem 8. osztály után a közeli Besztercén is biztosítani tudják a magyar osztályok indításához szükséges diáklétszámot. A vicei Dsida Jenő Általános Iskolában frissen meszelt falak, vadonatúj hőszigetelő nyílászárók, újonnan felszerelt mosdók sorakoznak. Az 5–8. osztályos iskolai oktatás néhány éve indult újra Vicén, előtte a községközpontban, Apanagyfaluban tanultak a gyerekek, mesélte Lapohos Ella igazgató. Az iskolában 22, Pusztináról, Magyarfaluból, Külsőrekecsinből, Forrófalváról és más Bákó megyei településekről származó csángó gyermek tanul, a diákok a Bástya Egyesület működtette csángó- és szórványkollégiumban laknak. A fiatal tantestület három éve eszmélt rá, hogy néhány éven belül nem lesz kit tanítaniuk. A vicei származású Gergely István volt csíksomlyói plébános, közismert nevén Tiszti útmutatása alapján sorra járták a csángó falvakat, és ismertették a szülőkkel terveiket. Így 2007 őszére 12 gyerek gyűlt össze. Kapcsolatba kerültek a magyarországi értelmiségiek alapította Mezőségi Őrzőkör Közhasznú Alapítvánnyal, segítségükkel beindították a Bástya Csángó- és Szórványmagyar Kollégiumot, amelyet az időközben megalakult Bástya Egyesület működtet. Kölcsönösen segítetik egymást: a helyiek románul tanultak a csángóktól, és cserében a magyar nyelv elsajátításában segítettek Bákó megyei társaiknak. A Bástya Egyesület a gyerekek teljes ellátásáról gondoskodik. A helybéli nevelőnők munkáját két Vácról érkezett önkéntes segíti, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatói az Erasmus diákcsereprogram keretében töltik itt három hónapos szakmai gyakorlatukat. A Bástya Egyesület a 8. osztály befejezése után sem hagyja cserben pártfogoltjait. A gyerekek ellátása, taníttatása sok pénzbe kerül, ehhez az egyesület pályázatok útján, főleg magyarországi alapítványok révén szerez támogatást. A Szülőföld Alap, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal, a Pro Diaszpóra, a Communitas és a MOL Románia alapítványa is segítette őket. /Pap Melinda: Riport: Magyarmentés Vicében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2009. október 5.
Székelyföld és a Mezőség közötti kapcsolatépítés jegyében zajlott október 3-án a Beszterce-Naszód megyei Vicében a XIV. Hagyaték népzene- és néptánctalálkozó. A kis magyar falu példamutatóan szervezi meg évről évre a hagyományok őrzését célzó fesztiválját. Ugyanakkor együttműködési megállapodást írtak alá Beszterce-Naszód, Temes és Hargita megye között, számos közös pályázatot és programot terveznek ennek keretében. Először látogatott Vicébe Barabás János, kolozsvári magyar konzul, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Erdélyen belül a szórványvidékek és a Székelyföld kapcsolatokat igyekszik kialakítani egymással. Felléptek a különböző csoportok, köztük Lakitelek és Dés is elküldte énekeseit, táncosait, zenészeit a fesztiválra. /Sándor Boglárka Ágnes: Székelyföld–Mezőség együttműködés valósul meg évről évre Vicében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2009. december 21.
Kétévi szünet után december 19-én újra magyarul kántáltak a besztercei George Cosbuc Művelődési Házban. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ, a városi tanács és a Pro Hereditatem Alapítvány támogatásával ismét megszervezték az Örvendj ég, örvendj föld című rendezvényt. Huszonhárom településről érkeztek gyerekek, ifjak, felnőttek, hogy köszöntsék a küszöbön álló ünnepeket. A mezőségi Vicéről, Óradnáról és a környékről eljöttek a megyeközpontba, Besztercére. Legalább nyolcszáz ember fordult meg a nap folyamán a művelődési házban. /Mayla Júlia: Angyaljárás Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2009. december 28.
Számtalanszor elhangzik, hogy imitt-amott iskolákat zárnak be, mert csökkent a gyereklétszám. Az ilyen jellegű intézkedések a szórványvidék tragédiái. Tanárok maradnak állás nélkül, kisiskolások kényszerülnek ingázásra vagy átmennek román tagozatra. Végül a falu magyar lakossága lassan eltűnik. Van példa arra is, hogy egy szórványtelepülés pedagógusai tesznek azért, hogy a közösségük életben maradjon, iskolájuk megmaradjon. Létrehoztak egy egyesületet, azon belül egy kollégiumot, melybe olyan gyerekeket toboroztak a megyéből és más megyékből, akik nem tanulhatnak magyarul saját településükön. Az egyesület költségeit 90 százalékban pályázatokból fedezik. Sok gyerek számára második otthon a vicei Bástya Egyesület által létrehozott és működtetett kollégium, vallja Kerekes Zoltán, a Bástya Egyesület jelenlegi elnöke. Beszterce-Naszód megye magyarságának nagyobb része a déli vidéken él. Itt található Vice is, mely jelenleg közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozik. A környék magyar gyerekei ide járnak naponta iskolába. 2006-ban néhány lelkesebb ember kigondolt egy egyesületet. Javasolták a kapcsolatfelvételt Böjte atyával, de amellett döntöttek, hogy más utat fognak járni, így jutottak el a moldvai csángókhoz. A vicei Bástya Egyesületet 2007 áprilisában jegyezték be. Elsődleges célja az volt, hogy olyan háttérintézményt alakítson ki, amelynek segítségével az iskolát megmenthették az osztályok összevonásának veszélyétől. „Magyarberétén, Szentmargitán, Apanagyfaluban, Magyarborzáson, Mezőveresegyházán, Almás–málomban, Várkuduban és Vicén is gyűjtést szerveztek az érdekünkben” – mesélte Kerekes Zoltán. Két év után látszanak már az eredmények. Noha többségében csángó gyerekek laknak a Bástya Csángó- és Szórványmagyar Kollégiumban, a környék távolabbi falvaiból is lassan kezdnek beköltözni a magyar gyermekek. A jelenlegi harminc gyermek közül hatan Beszterce megyeiek, a többi moldvai csángó. /Bencze Anna: A vicei bástya. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./
